A BOPP fólia előállításának módszere

A BOPP-fólia gyártási folyamatai elsősorban két kategóriába sorolhatók: a csőszerű fólia módszer és a síkfólia módszer; ez utóbbi tovább osztható szekvenciális biaxiális nyújtásra (két-lépéses módszer) és szimultán biaxiális nyújtásra (egy-lépéses módszer). A csőszerű fólia módszer olyan előnyöket kínál, mint az egyszerű felszerelés, az alacsony befektetés, a kis helyigény és a gyors megtérülés, de szenved az alacsony egységnyi teljesítménytől, a jelentős vastagságtűrésektől és a nagy hőzsugorodástól. Míg a síkfólia módszer egyidejű biaxiális nyújtású változata izotróp tulajdonságokkal rendelkező termékeket eredményez, a berendezés bonyolultsága, a gyártási nehézségek és a magas költségek miatt nem sikerült széles körben elterjednie. A szekvenciális biaxiális nyújtás a legtöbb gyártó által jelenleg alkalmazott módszer; bár az eredményül kapott termékek tulajdonságaiban, például szakítószilárdságban, szakadási nyúlásban és termikus zsugorodásban- vannak eltérések a gépirány (MD) és a keresztirány (TD) között, ezek a különbségek elhanyagolható hatással vannak a termék általános minőségére. Ezzel szemben ez a módszer olyan előnyöket kínál, mint a nagy teljesítmény, nagy sebesség, széles fóliaszélesség és egyenletes termékminőség.

Egy tipikus folyamatfolyamat a következőkből áll: nyersanyag előkészítés → olvasztás → lágyítás és extrudálás → szűrés → hosszirányú nyújtás → keresztirányú nyújtás → koronakezelés → tekercselés → öregítés → hasítás → késztermék. A legtöbb vállalat a szekvenciális sík{1}filmnyújtási eljárást alkalmazza, amely lehetővé teszi egy- vagy többrétegű kompozit filmek gyártását. Példaként egy három-rétegű kompozit filmet véve: mivel az egyes rétegek anyagtulajdonságai jelentősen eltérnek egymástól, független feldolgozórendszerekre van szükség minden egyes anyaghoz a szerszámfej előtt; a belső és a külső réteg olvadékáramok összefolynak a szerszám előtt, és egy ko-extrudált kompozit lapot alkotnak. A hosszirányú nyújtás magában foglalja a vastag lemez kinyújtását az öntőegységből meghatározott arányban, miközben azt melegítik. A keresztirányú nyújtó mechanizmus viszonylag összetett, és funkcionális részekből áll a fólia bevezetéséhez, előmelegítéshez, feszítéshez (nyújtáshoz), puffereléshez, hőbeállításhoz és hűtéshez.